Magyarországon kb. 20 féle kullancs él, de nem mindegyik terjeszt az emberre is veszélyes betegséget (és amelyik igen, az sem mindig fertőzött). A kullancs a tölgyerdőket és az árnyékos helyeket kedveli, az erdő aljnövényzetében, a bozótosokban tartózkodik a legszívesebben. A kullancsok fűről, gazról és bokrokról is (legfeljebb 1,5 méter magasságban) ráakaszkodhatnak az ember bőrére. A vért adó gazdára hang- és szaginger hatására ejti rá magát. Leggyakrabban a saját kertjében “kaphat” az ember kullancsot! A kullancs a bőr átszúrása előtt érzésteleníti azt – így észre sem vesszük, hogy ránk akaszkodott és néha napokig észrevétlenül szívhatja a vérünket. Ezért fontos, ha “kullancsos” helyen járunk minden este meg kell néznünk, nézetnünk magunkat főleg a hajlatainkat (hónalj, combhajlat stb.) gyermekeknél pedig még a fül környéki hajas fejbőrt is tüzetesen át kell vizsgálni.

Mit a teendő kullancs-csípés esetén?

Ha felfedeztünk egyet (vagy többet) minél hamarabb távolítsuk el bőrünkből, de nem mindegy hogy hogyan! A kullancs eltávolítására ne használjuk azokat a régebben ajánlott módszereket, amelyek a kullancs légzését akadályozzák! Nem célszerű olajat, vietnami kenőcsöt, alkoholt vagy bármilyen más anyagot a kullancsra csepegtetni, mert az oxigénhiánnyal küzdő kullancsból még több vírus juthat az ember vérkeringésébe. Nem szabad a kullancs potrohát semmivel sem bekenni, sőt megfogni sem, megnyomni, mert lehet, hogy ekkor “köpi” a kórokozót szervezetünkbe! Legjobb, ha kullancskiszedő-csipesszel közvetlenül a bőrfelszínen fogva kivesszük, de ha ez nem áll rendelkezésre meg lehet próbálni hosszabb körmű hüvelyk és középső ujjal. A kullancsot lehetőleg egészen elöl, közel a fejéhez kell megfogni. Egyes vélemények szerint csavaró mozdulattal kell kihúzni, mások szerint kerüljük a csavaró mozdulatokat. A tapasztalatok azt mutatják, hogy pár órán belül kapott kullancs körömmel, csavaró mozdulat nélkül enyhe húzással többnyire kijön fej beszakadás nélkül.

Nem kell pánikba esni és másnap, ünnepek után orvoshoz szaladgálni. Az a fontos, hogy minél hamarabb szabaduljunk meg a betolakodótól. Ezért lehetőleg magunk segítsünk a bajunkon. A csípés napján viszonylag még könnyű bőrünkről letépni (ujjal, körömmel vagy bicskával).

Azonnal pusztítsuk el! Két körmünk között agyonnyomhatjuk. Fontos, hogy a tetemet emésztőcsatornába vagy tűzbe dobjuk és kezet mossunk. A fej beleszakadása egy másik hiedelem forrása. A fej kitinpáncélból van és ha netán bennszakad, néhány nap múlva kilökődik magától mint az apró szálka. Szívóormányán elhanyagolható fertőzőanyag van. Annál veszélyesebb viszont a potroh felszakadása. Akkor szinte biztos, hogy a seben keresztül a fertőzött kullancs béltartalma bekerül a szervezetünkbe. Ezért nem szabad tűvel, hegyes vagy lapos végű csipesszel operálni. De a legrosszabb, ha a kullancs kiálló potrohát benyálazva vagy bezsírozva spirálisan tekergetni kezdjük. A megrémült állat egyfelől igyekszik még beljebb ásni magát, másrészt a potroh ingerlése fo kozottabb öklendezésre készteti. Szinte pumpáljuk magunkba a fertőzött béltartalmat.

A fej nem baj, ha bent marad a bőrben az nem okoz különösebb problémát, mint bármely idegen test – kis reakciót kelt majd kilökődik (ez valójában nem is a feje, hanem az állkapcsa). Sőt egyesek szerint jó megoldás az is ha éles késsel levágjuk, lefejezzük a kullancsot közvetlenül a bőr felszínén. Ha pár napon belül mégsem lökődik ki, el kell távolítani, mert gyulladást okozhat (viszont fertőzést már nem terjeszt).

Csípés után mindenekelőtt fertőtlenítsük a csípés helyét (jód, alkohol, kölni). Jegyezzük fel a csípés helyszínét és időpontját. Figyeljük testünkön a csípés helyét 5-6 héten keresztül. Egy-két napon belül általában körömnyi nagyságú bőrpír szokott jelentkezni rendszerint viszketés kíséretében. Ez jelzi a “csatatér” helyszínét. Megindul a szervezet védekező mechanizmusa. A foltocskák rendszerint maguktól is elmúlnak. Fertőzés esetén azonban másfajta foltok is jelentkezhetnek. Néhány hét múltán a körkörös, ún. “kokárda foltok” már a Lyme-kór előhírnökei. Egy-két hét elteltével ugyan ezek is elmúlhatnak, de a korán beküldött vérminta szerológiai vizsgálata lehet, hogy még nem mutatja ki a fertőzöttséget (negatív a lelet). Várni kell még néhány hetet. Egy másik tünet a “nyári influenza”: fejfájás, láz, nyirokcsomó-duzzanat, izomláz, esetleg torokgyulladás. Ez egy bonyolult tünetegyüttes. Orvosnak is fejtörést okozhat. Mindenesetre az egyik kórokozó lehet egy elfelejtett kullancscsípés is…

Kb. 20-30 %-ban a fertőzésnek semmi tünete nincs – csak később jelennek meg, esetleg az izületi, idegi vagy szívtünetek! Ezért tanácsos minden ilyen esetben orvoshoz fordulni. Korai stádiumban a fertőzés jól gyógyítható, gyógyszeres kezeléssel. A fertőzött kullancsokból a kórokozó emberre való átvitelének valószínűsége annál kisebb, minél hamarabb eltávolítjuk a kullancsot (Az agyvelőgyulladás szempontjából 4-6 óra, a Lyme-betegség szempontjából 24 óra számít biztonságos időnek.).

Mi a kullancs-csípés által terjesztett agyvelőgyulladás?

A kullancs-csípés által terjesztett agyvelőgyulladás súlyos, életveszélyeztető megbetegedés lehet, amely vírussal fertőzött kullancsok csípésével terjed. Hazánkban átlagosan minden ezredik kullancs fertőzött az agyhártya-, agyvelőgyulladást (enkefalitiszt) okozó vírussal.

Hol fordul elő a vírus?

Európában az alábbi országok veszélyeztettek:
Németország, Ausztria, Svájc, Svédország, Lengyelország, Horvátország és Szlovénia.

A vírus Magyarországon a következő régiókban honos:
Budapest és környéke, Zala megye, Somogy megye, Vas megye, Győr-Sopron megye, Komárom-Esztergom megye, Fejér megye, Veszprém megye, Baranya megye, Nógrád megye, Heves megye, Borsod-Abaúj-Zemplén megye.

A kullancs-csípés által terjesztett agyvelőgyulladás lefolyása és az általa okozott komplikációk:

• A betegség első tünetei a vírusfertőzött kullancs csípését követő 5-14 napon belül lépnek fel az oltatlan személyek kb. egyharmadánál, láz, fejfájás, rossz közérzet, végtagfájdalmak formájában.
• A betegek egyötödénél fejlődik ki a betegség agyhártyagyulladással, agyvelőgyulladással, agyvelő- és gerincvelő-gyulladással járó második fázisa, amely a kullancs-csípést követő 4. héten kezdődik. A máj sejtjeit és a szívizmot is megtámadhatja a vírus. Súlyos esetekben arcideg bénulás, a tarkó, a vállöv és a karok bénulása léphet fel.
• A kullancs-csípés által terjesztett agyvelőgyulladás következménye lehet hosszantartó fejfájás, szellemi leépülés és részleges bénulás. Megbénulhatnak a végtagok és a légzésért felelős izmok is, valamint epilepsziára emlékeztető görcsök következhetnek be. A betegség nagyon ritkán halálos is lehet, az esetek kb. 95%-ban nyom nélkül gyógyul.

Hogyan terjed a kullancs-csípés által terjesztett agyvelőgyulladást okozó vírus?

A kullancs-csípés által terjesztett agyvelőgyulladás európai elterjedési területén csaknem 20-500. kullancs fertőzött a vírussal és képes a betegség terjesztésére. A kullancsok számára a legkedvezőbb életteret a mérsékelt éghajlati klíma és a magas páratartalom jelenti. Különösen veszélyeztetett területek az erdők szélei, a tavak és folyók melletti ligetes részek, a védett erdők aljnövényzete és a lombos erdők, valamint a tűleveles erdők közötti átmeneti részek.

Milyen más betegségeket terjeszt a kullancs?

A kullancs-csípés által terjesztett agyvelőgyulladás vírusa által kiváltott megbetegedésen kívül a kullancs egy baktérium által okozott megbetegedést is terjeszt, az úgynevezett Lyme – borrellosist. (Lyme /ejtsd: lájm/ egy amerikai kisváros Connecticut államban – itt fedezték fel 1977-ben). A megdöbbentő viszont az, hogy sokkal gyakoribb a Lyme-kórt előidéző baktérium a kullancsokban mint az agyhártya-, agyvelőgyulladást okozó vírus. Vidékünkön kb. minden 10. kullancs magában hordozza a Lyme-kór kórokozó baktériumát, melyet vérszívás közben a szervezetbe juttathat. A Lyme-kórt egy baktérium okozza, a betegség nagyon hosszú ideig is elhúzódhat. Kezdetben, a kullancs csípése után néhány nappal egy piros, körkörös, gyűrű alakú folt jelenik meg a bőrön, ami aztán magától elmúlik. A betegséget nem könnyű megállapítani, de kezelni kell, mert ha krónikussá válik, ízületi gyulladást, (akár részleges mozgásképtelenséget is), arcidegbénulást, idegrendszeri panaszokat, memóriazavart, szívritmuszavar, szívizomgyulladást bőrgyulladást, az agyhártya, az agyvelő és az gerincvelő gyulladását is okozhatja és nagyon komoly fájdalommal jár. Antibiotikumokkal kezelik, de a terápia évekig is tarthat. A krónikus Lyme-betegségről még nem tudnak mindent, sőt pontosan körülírni sem tudják, mert a lehető legkülönbözőbb tünetekkel járhat együtt. Borrellosis elleni védőoltás jelenleg még nem áll rendelkezésünkre.

Hogyan tudunk védekezni?

A már kialakult betegséggel szemben megbízható gyógyszeres kezeléssel jelen pillanatban nem rendelkezünk. A hatékony védelmet a betegség megelőzése jelenti, amit adott időben védőoltással biztosíthatunk.

Az oltás:

Az oltás csak az agyvelőgyulladás ellen véd és egy éves kortól kaphatják a gyerekek. A nyári időszakban az első oltást 2 hét múlva követi a második, ezt pedig két hét múlva a harmadik (gyorsított oltási rend), télen viszont az elsőt egy-három hónap múlva a második. Mindkét esetben az oltást az utolsó után kb. 1 évvel meg kell ismételni. Körülbelül három évig véd, utána ismételni kell. A Lyme-kór megelőzésére ma még nincs (!) hatékony védőoltás.

Fontos:

• Kullancsveszélyes időszakban (tavasztól a téli fagyok beálltáig) a bozótos, bokros területeken zárt ruházattal vagy kullancsriasztó szerekkel védekezzünk a kullancscsípés ellen.
• Nem minden kullancs fertőzött, de jobb elővigyázatosnak lenni, minél hamarabb a megfelelő módon távolítsuk, vagy távolíttassuk el a kullancsot.
• Általában van bőrtünet – jelezve fertőzöttséget, de lehet minden bőr tünet nélkül is fertőzött valaki.
• A fertőzöttséget ill. az ellene való védekezést vérvételi mintából lehet kimutatni.
• A Lyme-kór megfelelő gyógyszeres kezeléssel meggyógyítható, ha korai stádiumban kerül felfedezésre!

Megelőzés:

Jelenleg hazánkban kullancshisztéria kapott lábra. Józanul meg kell ismerni a kullancs élettanát és száműzni kell a számtalan tévhitet! Nem szabad feladni a kirándulás örömét és jótékony hatásait.

Ajánlatos zártan öltözködni (de ez nem jelenti azt, hogy asztronauta ruházatot rendszeresítsünk)! Felnőttek esetében az alsó testrészt kell védeni. Haladás közben akár meztelen felsőtesttel is kirándulhatunk (a kullancs az alsó régióban tanyázik és irtózik a napfénytől!). Gyermekeknél természetesen a felső testrész is védendő. Minden korosztálynak ajánlatos a fejet takaró nyári kalap, sapka. Pihenéskor, főleg leüléskor és leheveredésnél legyünk óvatosak. A kullancs is az árnyékos helyen vár áldozatára. Mivel az esetek túlnyomó többségében az erdő vadjai az áldozatok, így az emberek közül is a szőrmeszerelésben pihenőket részesíti előnyben.

A szagok és illatok is fontos szerepet játszanak a rovarok életében. Jó néhány turistatársat és erdészt ismerek, akiknek nincsenek kullancs gondjaik. Mindenesetre a rövidnadrágosoknak ajánlatos fedetlen lábszáraik illatosítása kullancsriasztó szerekkel.

Végezetül, a kirándulás befejeztével a legfontosabb mezítelen testünk átvizsgálása. A kullancs a vékonyabb bőrrel rendelkező hajlatokat kedveli, főleg a térdhajlatban és az ágyék útvesztőin. Ezért ajánlatos külső segítséget is igénybe venni és tusfürdővel zárni a vizsgálódást. Vigyázat, mert a lustább kullancsok még a levetett ruházatban is várhatják sorsuk jobbra fordulását.